Milyen ruhában talál majd minket a Király, amikor bemegy, hogy megnézze vendégeit? A prédikáció a Máté 22-ben olvasható menyegzői példázatból indul ki, és megmutatja, hogy a menyegzői ruha nélküli ember abban a hitben ment be, hogy szívesen látják, de még mindig az óembert viselte. A Róma 13, az Efézus 4 és a Kolossé 3 alapján kirajzolódik a sorrend: előbb levetjük a sötétség cselekedeteit, azután felöltözzük Krisztust és az új embert. Isten fegyverzete segít, hogy megállhassunk, maga a ruha pedig könyörületet, jóságot, alázatot, szelídséget, béketűrést, megbocsátást és szeretetet jelent. A finom gyolcs a szentek igaz cselekedetei (Jelenések 19:8), ezért a ruhát nem a halál után kapjuk meg, hanem már most kell elkészítenünk.
Könyvtár
Írott prédikációk
Témamutató
35 találatNem köthetünk szövetséget Istennel úgy, hogy nem tudjuk, miért iratkoztunk be az Ő iskolájába. Isten eleve elrendelt minket arra, hogy hasonlók legyünk az Ő Fia, az Úr Jézus Krisztus képéhez, az Ő testvérei és Országának polgárai legyünk, a szövetség pedig az a nap, amelyen belépünk ebbe a tervbe. Ahogy az orvosi egyetemre sem azért iratkozik be senki, hogy juhász legyen, úgy mi sem csupán azért jövünk, hogy bocsánatot nyerjünk, hanem hogy ezt mondjuk Neki: Uram, tégy minket olyanná, amilyen az Úr Jézus. A belépés csak a diploma egyik sarkát adja meg, a többit úgy szerezzük meg, hogy megmaradunk a szövetségben. A szövetségnek két fele van: Isten ráüti Fia vérének pecsétjét, megtisztít és újjászül minket, mi pedig így felelünk: Valamit az Úr mondott, mindazt megcselekeszszük és engedelmeskedünk. Az Úr félelme megőriz attól, hogy szándékosan elveszítsük a kapott életet. A szövetség azonban nem érdekből kötött üzlet, hanem szerelmi történet: a Vőlegény hűséget esküdött nekünk, és tiszta szűzként készít fel minket. Ezért helyezett bele az Ő testébe, a gyülekezetbe, ahol lelki szülők nevelnek fel minket a tejtől a felnőttkorig, és élő kövekként épülünk egybe szent templommá. Emlékezzünk ma szövetségünkre, és szeressük Krisztust teljes szívünkből, hogy hasonlókká legyünk Hozzá.
Az Úr Jézus gyakran beszélt magról, fákról és gyümölcsről, hogy feltárja előttünk szívünk valódi állapotát. Isten igéjének magvát nem csupán azért vetik el, hogy elkezdődjön a lelki élet, hanem azért, hogy megérjen és gyümölcsöt teremjen. Isten szemében egy fa értéke nem […]
Sokat tehetsz Istenért, és mégis elveszítheted azt az egyetlent, ami igazán számít. Az efézusi hívőknek voltak cselekedeteik, volt fáradozásuk, tűrésük, és szenvedtek az Úr nevéért, de elhagyták az első szeretetüket, és nélküle a gyertyatartójukat is elvehette tőlük az Úr. Ez a szeretet nem a kezdeti buzgóság, amely az évekkel elmúlik. Ez a te Krisztus iránti szereteted: tűz, amely erős, mint a halál, az Úr lángja, amelyet a sok víz sem olthat el, és amelyet semmi vagyon meg nem vásárolhat. Amikor a motor kihűl, csak a forma marad, és a Vőlegénnyel való kapcsolat cserekereskedéssé válik: én adok Neked, Te adsz nekem. Krisztus nem üzleti partnereket keres, hanem tiszta jegyest, aki jobban szereti Őt apjánál és anyjánál, és nincs megosztva a világ és Őközötte. Ez a tűz akkor ébred fel, amikor meglátod az Ő szépségét, és el tudod mondani: Az én szerelmesem enyém, és én az övé vagyok. Akkor a parancsolatai már nem nehezek, mert aki szereti Őt, megtartja az Ő beszédét, és az Atya és a Fiú hozzá mennek, és nála lakoznak. Ha az Ő jellemét szereted, úgy akarsz majd élni, ahogyan Jézus élt: alázatosan és engedelmesen. Emlékezzél meg, honnan estél ki, és engedd, hogy újra fellobbantsa benned az első szeretetet.
Kevés keresztény gondol bele abba, hogy az Írás a Krisztussal való kapcsolatunkat az ember számára ismert egyik legmélyebb és legbensőségesebb képpel írja le: a jegyességgel és a házassággal. Az Újszövetségben Krisztus úgy mutatkozik be, mint Vőlegény, aki felkészíti a Menyasszonyát, a hívők pedig arra kapnak elhívást, hogy szeretetben, hűségben és várakozásban éljenek iránta […]
Békesség, és az Úr áldjon meg benneteket! Az előző üzenetben arról beszéltünk, mit jelent újjászületni, és milyen fontos a mag, Isten magva. Felfedeztük, hogy ez a mag valójában az Ige. Az Igéből megtanultuk, hogy aki örömmel fogadja…
Azzal a szándékkal nyitjuk ki Isten Igéjét, hogy hűek maradjunk a tanításaihoz. Fontos, hogy ne lépjük túl a Szentírásban megírtak határait. Ahogy az 1Korinthus 4. részének 6. versében olvastuk: „Ezeket pedig, atyámfiai, átalakítva magamra és Apollósra vonatkoztattam ti érettetek…
Isten nem azért teremtett minket, hogy olyanok maradjunk, amilyenek vagyunk, hanem hogy tökéletesek legyünk a szeretetben, ahogyan Ő maga a szeretet. Az Atya már a világ megalapítása előtt elhatározta, hogy Fiához, az Úr Jézus Krisztushoz tesz hasonlóvá minket, és hogy az Ő országában éljünk, ahol a törvény és az utak tökéletesek. A parancs, hogy legyünk tökéletesek, mint az Atya, nem csupán szép tanács, hanem az a cél, amely felé az Ő egész munkája visz minket. Az Úr Jézus nem hosszú évek szolgálata, hanem szenvedés által lett tökéletessé: jóval győzte le a gonoszt, és nem állt ellen. Ugyanezen az úton vezet minket is: az Ige által, amely megjobbít, a Lélek által, amely dicsőségről dicsőségre elváltoztat, és a gyülekezet által, amelyben az igazsághoz ragaszkodva, szeretetben növekszünk a Krisztus teljességével ékeskedő kor mértékéig. Egyetlen konyhában töltött nap és egyetlen börtönben töltött év sem vész kárba, ha ott a kitartás tökéletes munkát végez. A mi részünk az, hogy örömmel fogadjuk a kísértéseket, és megtartsuk az Ő parancsolatait, mert aki megtartja az Ő igéjét, abban az Isten szeretete teljessé lett, és ez kiűzi a félelmet. Ne tegyük hazuggá Istent azzal, hogy azt hisszük: ez lehetetlen. Maradjunk ma is engedelmességben, abban a bizonyosságban, hogy aki elkezdte bennünk a jó dolgot, el is végzi azt.
A béketűrésről olvastunk, és én is felolvasok egy verset a béketűrésről Lukács evangéliumából. Elhangzott a kérdés: Miért kell béketűrőnek lennünk? Azt is feleltük rá, hogy azért, mert az Úr Jézus is béketűrő volt. Isten béketűrő…
Gondolkodjunk el egy kicsit Isten országának fogalmán. Bár a Bibliát és a lelki gyakorlatokat ismerők számára a kifejezés megszokottnak tűnhet, a beavatatlanok fülében az „Isten országa” szókapcsolat szokatlanul csenghet. Az „ország” szót, abban az értelemben, hogy császár uralma alá tartozó birodalom, régiesnek érezzük, amely egy másik korhoz tartozik…
Nyissuk ki a Szentírást az Efézusbeliekhez írt levél 4. részénél, a 11–13. verseknél. „És ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul, a szentek tökéletesbítése czéljából a szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére…
Felnyitjuk Isten Igéjét Máté evangéliuma 5. részénél, és elolvassuk a 38–48. verset: „Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak; hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is…”
Szeretnék Isten tervéről beszélni, és arról, hogyan munkálkodik együtt Isten és az ember. Milyen felelősség hárul ránk, és milyen felelősség hárul Istenre az üdvösség tervében, amelyet értünk készített? Egyedül vagyunk, egyedül hozzuk meg a döntéseinket…
Isten nem csupán arra hívott el minket, hogy keresztyének nevét viseljük, hanem hogy tanítványok legyünk, akik olyanokká lesznek, mint a Mesterük. Az Ő terve az, hogy hasonlók legyünk Fia, az Úr Jézus Krisztus ábrázatához, és az Ő testvérei legyünk; a tanítványság pedig az az út, amelyen ez a terv beteljesedik. A bűnbocsánatnak megvan a maga helye, de nem ez a munka vége. Az újjászületés az első iskolai nap: ekkor lépünk be az engedelmesség iskolájába, ahol megtanuljuk úgy élni, ahogyan Ő élt. A régi idők tanítványai átvették mesterük beszédét, szokásait és egész lényét. Ugyanígy a mi mércénk sem az, ami nekünk kényelmes, hanem az Úr Jézus tisztasága, türelme és engedelmessége. Nem tarthatjuk meg csak a kilencven százalékot, elhagyva a többit, mert ahol nem fogadjuk el mindazt, amit Ő ad, ott sötét foltok maradnak, mint a Hold kráterei. Az iskolába való belépés önmegtagadást, a mindennap hordozott keresztet és olyan szeretetet kíván, amely Őt jobban szereti a családnál és a saját életünknél. Ahogyan Ő semmit sem cselekedett önmagától, úgy mi se döntsük el többé magunk, mi a jó és mi a rossz. Az egyház az az iskola, amelyben felnövünk a Krisztus teljességével ékeskedő kor mértékére. Ne elégedjünk meg többé vasárnapi keresztyénséggel, hanem lépjünk be még ma az Ő iskolájába, hogy minden tökéletes tanítvány olyan legyen, mint a Mestere.
Fordítsuk figyelmünket Isten Igéjére, nyissuk ki Jakab levelének első részét, és olvassuk el együtt a 12–15. verset: „Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a melyet ígért az Úr az őt szeretőknek…
Nyissuk ki a Galátziabeliekhez írt levél 5. részét, és olvassuk a 22. verstől, egy olyan verset, amelyet mindannyian jól ismerünk. Más alkalmakkor is hangsúlyoztam, mennyire fontos ezt a verset fejből tudni, hogy jól ismerjük a Lélek gyümölcsét. Ha nem ismerjük a Lélek gyümölcsét, nem…
Az eddigiekből egy fontos dolgot szeretnék kiemelni: szükségünk van arra, hogy Krisztus gondolata legyen bennünk. Az Úr Jézust megkísértette az ördög, és csábító ajánlatot tett neki: „Néked adom a föld minden országát”, de egy kikötéssel: „ha leborulva imádsz engem…”
Az Úr segítségével arról fogunk beszélni, milyen jelentőséget tulajdonít Isten az egyháznak, amelyet Krisztus testének tekint. Először azt vizsgáljuk meg, hogyan írja le Isten a népével való kapcsolatát az Ószövetségben és az Újszövetségben egyaránt. Mózes harmadik könyvével kezdjük, a…
Nyissuk ki Isten Igéjét a Galátziabeliekhez írt levél 5. részénél, ahol még van néhány tanulnivalónk. A napokban a test cselekedeteiről és a Lélek gyümölcséről olvastunk. A test cselekedetei között ott találtuk a haragot, a versengést, a visszavonást, az irigységet, és…
Nyissuk ki a Bibliát János evangéliuma 3. részénél, a 19–21. versnél, ahol ezt olvassuk: „Az pedig az ítélet, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak voltak. Mert mindaz, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot, és…
Az egyházról szóló témakörön belül egy nehezebb kérdéssel foglalkozunk. Krisztus testéről, vagyis az egyházról beszélünk, annak szerepéről, és arról, ki az építője. Figyelmünket Máté evangéliumának 16. részére fordítjuk, ahol a 18. verstől kezdve…
Az Úr Lelke arra indít bennünket, hogy nyissuk meg szívünket és elménket Isten Igéje előtt. Forduljunk Máté evangéliumának 16. fejezetéhez, ahol a 21–23. verseket olvassuk. Ezekben a versekben az Úr Jézus felkészíti tanítványait azokra az eseményekre, amelyek…
Ha figyelmesen tanulmányozzuk a Szentírást, észrevehetjük, hogy Isten terve nem csupán annyi volt, hogy az angyaloknál magasabb rendű lényeket teremtsen; olyan lényt akart teremteni, amely az Ő képét és hasonlatosságát hordozza. 1Mózes 1:26–27 szerint Isten így szólt: „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunk szerint…”
János evangéliuma 14. részének 27. versében ezt olvassuk: „Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a miképen a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is féljen.” Ámen. Ez az ige egyfajta békességről beszél nekünk, amelyet az Úr Jézus kínál, és amely különbözik attól, amelyet…
Ma sokan áltatják magukat azzal, hogy az üdvösséghez elegendő egy pusztán értelmi hit – az igazság gondolati elfogadása, a hit cselekedetei és az élet átformálódása nélkül. Sokan hivatkoznak arra, hogy „cselekedeteink olyanok, mint a szennyes ruha”, ám ezt kiszakítják összefüggéséből, és így jutnak…
Fordítsuk figyelmünket Isten Igéjére, és nyissuk ki a Bibliát Titus levelének 2. részénél, ahol a 11. verstől a 13. versig olvasunk: „Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, megtanítván minket arra, hogy megtagadván a hitetlenséget és a világi kívánságokat…
Megpróbáljuk együtt tanulmányozni a Lélek gyümölcsét, amely, ahogy korábban már említettük, kilenc vonást vagy tulajdonságot foglal magában. Képzeljük el, hogy nyolcadik osztályosok vagyunk, és kilenc tankönyvből tanulunk. Elengedhetetlen, hogy ismerjük minden tankönyv, minden tantárgy nevét. Baj volna…
Nyissuk ki Isten Igéjét János első levelének 2. részénél. A 6. verset olvasom, az 1199. oldalon: „A ki azt mondja, hogy ő benne marad, úgy kell járnia, a mint ő járt.” Ámen. Ez egy nehezebb vers. Talán valaki azt mondaná: de én nem vagyok őbenne, így nem kell úgy…
Nyissuk ki Isten Igéjét a 2Mózes 33. részénél! A 13. verstől olvasunk: „Most azért, ha kedves vagyok előtted, kérlek, ismertesd meg velem a te útadat, hogy megismerjelek téged.” Ámen. Mózesről van szó, aki Istennel beszél, és arra kéri, hogy mutassa meg neki az útait, hogy…
Mi is valójában a kegyesség, ez a szó, amelyet a mai világ szinte már nem is használ? Pál apostol kijelentéséből kiindulva, hogy nagy a kegyesség titka, az igehirdetés megmutatja: a kegyesség nem puszta vallásos áhítatosság, hanem tisztelet és csodálat a nálunk Nagyobb iránt, teljes engedelmességben megélve. Példaképünk az Úr Jézus, akit meghallgattak az ő istenfélelméért (Zsidók 5:7), és aki semmit sem cselekedett önmagától, hanem pontosan azt tette, amit az Atyánál látott. Az igehirdető megkülönbözteti az igazi kegyességet a kegyesség látszatától, amely megtagadja Isten erejét. Figyelmeztet, hogy akik kegyesen élnek, üldöztetést szenvednek, még a vallásos világ részéről is, és arra hívja a hallgatót, hogy ismerje meg Krisztust, és kövesse őt a gyakorlatban, ne csak elméletben.
Az Úr Jézussal való kapcsolatunkban a Szentírás többféle szerepben lát minket. Tanítványként, szolgaként, az Úr testvéreiként és az Ő jegyeseként tekint ránk. Ő a mi Urunk, Mesterünk, idősebb testvérünk, de a Vőlegényünk is, mi pedig az Ő jegyese vagyunk!…
Az 1. verstől a 3. versig olvasunk: „Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. És ha jövendőt tudok is, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgy hogy hegyeket mozdíthatok el…
Sokan közülünk evangéliumi gyülekezetekben nőttünk fel. Kevesen vannak, akik másként kezdték a hitéletüket. És rosszul nőttünk fel. Olyan gyülekezetekben nőttünk fel, ahol nem volt meg Krisztus egész tudománya, az Írás pedig azt mondja, hogy az ilyen gyülekezeteknek nincs Istenük. (Valaki elszakad és nem marad meg a Krisztus tudományában…
Nyissuk ki Isten Igéjét Máté evangéliumának 11. részénél. Olvassuk el a 28. és 29. verset: „Jőjjetek én hozzám mindnyájan, kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek fel magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek…
Nyissuk ki Isten Igéjét Péter első levelének 4. részénél. Olvassunk a 3. verstől: „Mert elég nékünk, hogy az elmúlt életidőben a pogányok akaratát cselekedtük, járván bujaságokban, gonosz kívánságokban, részegségekben, dobzódásokban, ivásokban és utálatos bálványimádásokban. Amiért idegenkednek, hogy ti nem futtok velük együtt a kicsapongásnak ugyanazon áradatába…
Nincs találat.