Sok hívő nagy ébredést vár, amelyben emberek tömegei térnek meg Krisztushoz. Pünkösd napjára gondolnak, amikor Péter prédikációja után az emberek „megkeseredének szívökben”, és „hozzájok csatlakozának azon a napon mintegy háromezer lélek” (ApCsel 2:37, 41). A vágy jó, de a Szentírás nem a tömeges ébredések idejeként írja le az utolsó napokat. „Hitehagyásról” beszél (2Thessz 2:3), olyan emberekről, akiknél „megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét” (2Tim 3:5), és olyan szeretetről, amely „sokakban meghidegül” (Mt 24:12).
Általános hitehagyás idejében élünk. Mégis itt az ébredés ideje, de nem a tömegé, hanem a szívé. A hívás minden egyes emberhez szól: „Serkenj fel, a ki aluszol, és támadj fel a halálból, és felragyog néked a Krisztus” (Ef 5:14).
Volt-e valaha valódi kezdet?
A szárdiszi gyülekezetnek ezt mondta az Úr: „az a neved, hogy élsz, és halott vagy. Légy éber, és erősítsd meg a többit” (Jel 3:1–2). Lehetséges tehát, hogy valaki hívőnek nevezi magát, eljár az összejövetelekre, de nincs benne Isten élete. Ezért az ébredés egy egyszerű, mégis nehéz kérdéssel kezdődik: volt-e valaha valódi kezdet az életemben?
Az Úr Jézus azt mondta: „ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát” (Jn 3:3). Az újjászületés nem egyetlen este meghozott döntés, és nem is egy gyülekezetbe való beiratkozás, hanem Isten munkája, aki az embert „új teremtéssé” formálja, akiben „a régiek elmúltak” (2Kor 5:17). Az igazi születés pedig a gyümölcseiről ismerszik meg.
Pál apostol így int bennünket: „Magatokat kísértsétek meg, vajjon a hitben vagytok-é? magatokat próbáljátok meg” (2Kor 13:5). János első levele megadja azokat a jeleket, amelyek alapján ezt a vizsgálatot elvégezhetjük. Aki Istentől született, nem él többé bűnben (1Jn 3:9). Ismeri Istent, és ennek bizonysága az, hogy megtartja az Ő parancsolatait (1Jn 2:3). Szereti a testvéreket: „Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait” (1Jn 3:14). És benne van Krisztus Lelke, mert „ha valakiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé” (Róm 8:9).
Krisztus iskolájában
Aki Istentől született, tanítványként lép be Krisztus iskolájába. Az Úr így hív bennünket: „Vegyétek fel magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok” (Mt 11:29). A tanítvány nem pusztán prédikációk hallgatója, hanem az, aki megtanul úgy élni, mint a Mestere: „A ki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, a mint ő járt” (1Jn 2:6).
Az Úr világos feltételeket szabott: „a ki nem hordozza az ő keresztjét és nem jő én utánam, nem lehet az én tanítványom”, és „minden közületek, a ki el nem hagyja minden vagyonát, nem lehet az én tanítványom” (Lk 14:27, 33). Az igazi tanítvány ismertetőjele pedig az állhatatosság: „Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonnyal az én tanítványaim vagytok” (Jn 8:31). A szív ébredése szembesít bennünket ezekkel a kérdésekkel. Megtagadom-e önmagamat, vagy a jogaimat védem? Tanulom-e Krisztus szelídségét és alázatát, vagy ugyanaz az ember maradtam, aki tíz évvel ezelőtt voltam? Növekszik-e bennem a hozzá való hasonlóság?
A testben, amely Krisztusé
A tanítvány nem egyedül növekszik. Az Úr Jézus azt mondta: „…építem fel az én anyaszentegyházamat” (Mt 16:18). Az Ő egyháza nem épület vagy szervezet, hanem az Ő élő teste, amelybe minden tagot Isten csatol: „Az Úr pedig naponként hozzájok csatolja vala az üdvözülőket az egyházhoz” (ApCsel 2:47). Ebbe a testbe nem beiratkozással kerülünk be, hanem a Lélek által: „egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg” (1Kor 12:13).
Ezért teljes őszinteséggel meg kell kérdeznünk magunktól: az Úr által épített egyházban vagyok-e, vagy emberek által épített gyülekezetben? „Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon építői” (Zsolt 127:1). Egy gyülekezet lehet zsúfolt és tevékeny, mégis halott, mint Szárdisz. Nem elég egy gyülekezethez tartozni; valóban Krisztushoz kell tartoznunk.
A bizonyosság, hogy Isten gyermekei vagyunk
Ezek a kérdések nem kétségbe akarnak taszítani, hanem bizonyossághoz akarnak elvezetni: „Ezeket írtam néktek, a kik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok, hogy örök életetek van” (1Jn 5:13). Ez a bizonyosság nem érzésből fakad, hanem a Lélek bizonyságtételéből, aki „bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk” (Róm 8:16), és olyan életből, amely tettekkel is betölti Isten kívánalmait.
Ezért int bennünket Péter apostol: „inkább igyekezzetek a ti elhívatástokat és kiválasztatástokat erőssé tenni” (2Pt 1:10). Az igazi ébredés nem a tömegekkel kezdődik, hanem egyetlen emberrel, aki megáll, megvizsgálja magát az Ige világosságában, és felteszi a kérdést: valóban Istentől születtem? Tanítvány vagyok Krisztus iskolájában? Tagja vagyok az Ő testének? Ahol a válasz nem egyértelmű, ott itt az ideje, hogy megalázzuk magunkat, megtérjünk, és valóban elkezdjük. Itt az ébredés ideje, és az az én szívemben kezdődik.
Ha eljutottál a Tiszta Ige honlapjára, tudd, hogy éppen ez a célja: segíteni annak, aki őszintén meg akarja vizsgálni magát a változatlan Szentírás világosságában. A legdrágább kincs a tét, ami csak a miénk lehet: az örök élet, és ezt semmivel sem lehet megvásárolni: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy mit adhat az ember cserébe az ő lelkéért?” (Mt 16:26).
Ma minden eddiginél nagyobb szükség van erre a vizsgálatra. Olyan időben élünk, amikor számtalan emberi tanítás, hagyomány és értelmezés keveredik a Szentírás üzenetével, és egyre nehezebb megkülönböztetni az igazságot a tévedéstől. Pál apostol figyelmeztetése ma is időszerű: „Mert nem vagyunk olyanok, mint sokan, a kik az Isten beszédét meghamisítják; hanem mint tisztaságból, mint Istenből, Isten előtt, Krisztusban szólunk” (2Kor 2:17). Ha már az apostolok idejében is sokan meghamisították Isten beszédét, ma annál gondosabban kell megvizsgálnunk minden tanítást, hogy lássuk, valóban a Szentíráson alapul-e.
Ne halogasd ezt a vizsgálatot!
A szív ébredését nem lehet halogatni, mert senki sem tudja, mennyi ideje van még hátra. Ma sok néven és sokféle formában hirdetik azt, amit Pál apostol „más Jézusnak” nevezett, akit az apostolok nem prédikáltak (2Kor 11:4). Aki biztos akar lenni abban, hogy valóban Istentől született, annak vissza kell térnie a forráshoz. Ezért tartunk rendszeresen a szív ébredését szolgáló alkalmakat a romániai Gyulafehérváron (Alba Iulia) azok számára, akik bármilyen árat hajlandók megfizetni azért, hogy üdvözüljenek. Az alkalmak időpontjairól érdeklődj a +40 744 574 711 telefonszámon, vagy írj nekünk a [contact@Tiszta Ige](mailto:contact@Tiszta Ige) címre.
Hozzászólások
Nem kell fiók — add meg a neved és az e-mail-címed.