Amikor az útjaira és a tanításaira tekintünk, valójában Krisztus szépségét szemléljük, aki az Isten képe. Parancsolatai gyönyörűségünkre kell, hogy legyenek, mert Őt magát tükrözik. (Gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek. Zsoltárok 119:47; A te parancsolataidban gyönyörködöm. Zsoltárok 119:143)
Ezért mondja az Úr Jézus: „Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok…” (János 14:15), vagyis aki engem szeret, az a parancsolataimat is szereti, és gyönyörűségét leli bennük, mert parancsolataim az én jellememet fejezik ki, azt mutatják meg, milyen vagyok én.
Isten nem arra hív minket, hogy csak azért becsüljük Őt, mert örök országot ad nekünk aranyutcákkal, és mert megment a pokoltól, hiszen ez nem fog arra indítani, hogy beleszeressünk, sem arra, hogy kövessük Őt, és olyanok legyünk, mint Ő.
Nem csupán arra hív, hogy becsüljük Őt azért, amit értünk tett, hanem arra is, hogy olyanok legyünk, mint Ő. Arra hív, hogy beleszeressünk, és ezért feltárja előttünk tökéletes jellemének szépségét. (És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonzok. János 12:32)
Ezért Isten, teremtése koronája iránti szeretetéből, követeit használja arra, hogy beszéljenek nekünk az Úr Jézusról, és megmutassák szíve jellemvonásait. Tanítványait használja, hogy lefessék előttünk Isten képét, hogy megmutassák szíve szépségét, és tökéletes szépségével magához vonzzanak minket.
Senkit sem vonzhat az Ő szépsége, ha nem hallott róla, ha nem látja szíve vonásait, ha nem ismeri útjait, egész lényét. (Miképen hisznek abban, a ki felől nem hallottak? Miképen hallanak pedig prédikáló nélkül? Róma 10:14; Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt. János 6:44)
Ha csak arra kaptunk hívást, hogy térjünk meg, nehogy a pokolba jussunk, és hogy aranyutcákon járhassunk, de senki sem mutatta meg nekünk az Úr szívének szépségét, ha senki sem mondta el, hogy az Ő célja az, hogy az Ő jellemvonásai legyenek bennünk, akkor vigyáznunk kell, mert akik ezt az üzenetet hozták, hamis, csonka evangéliumot hoztak nekünk.
Őket nem Isten küldte. Ha ilyen evangéliumot fogadtunk be, a Sátán megtévesztett minket.
Valljuk be őszintén: milyen evangéliumot hoztak nekünk? Olyan emberek voltak, akik egyetlen üzenetet prédikáltak nekünk, azt, hogy ha nem térünk meg, az örök pokol vár ránk? Arra tanítottak, hogy csak azért becsüljük Őt és legyünk hálásak neki, amit a kereszten értünk tett?
Vagy Isten követei voltak, akik az Úr szívének szépségét is elénk tárták? Vonzottak engem az Ő jellemvonásai? Felébredt bennünk a szeretet, és vágytunk arra, hogy ugyanazok a szép vonások legyenek meg bennünk, mint benne?
Isten egész szépségével vonz minket, és szíve minden szépségét elvonultatja előttünk. Ahogyan Mózesnek megmutatta szíve szépségét, úgy fogja nekünk is megmutatni. (Én elvonultatom előtted az én dicsőségemet. 2Mózes 33:19) Azért teszi ezt, hogy beleszeressünk szíve vonásaiba, hogy felébredjen bennünk a szeretet.
Dávid forró vágya (amelynek minden, az Úrba szerelmes ember vágyának kell lennie) az volt, hogy egész életében az Úr házában lakjon, és az Úr szépségét szemlélje. (Egyet kérek az Úrtól, azt kivánom: hogy lakhassam az Úr házában életem minden idejében, hogy nézhessem az Úr szépségét. Zsoltárok 27:4)
Ha a pokoltól való félelem miatt jövünk Istenhez, akkor nem részesültünk Krisztus dicsősége evangéliumának fényességében, aki az Isten képe. (Ha pedig a mi evangyéliomunk el van fedezve, azoknak van elfedezve, a kik elvesznek; akikben e világ istene megvakította a hitetlenek gondolatait, hogy meg ne világosítsa őket a Krisztus dicsősége evangyéliomának világossága, a ki az Isten képe. 2Korinthus 4:3–4)
Ha az Úr Jézus vonásainak szépsége vonz minket, és csodáljuk őket, akkor mi is vágyni fogunk rájuk – ez a kiindulópont. (Kényszerítlek titeket Jeruzsálem leányai, ha megtaláljátok szerelmesemet, mit mondjatok néki? Hogy betege vagyok a szerelemnek! Énekek éneke 5:8)
Senki sem fogja tudni teljes szívéből csodálni és szeretni Őt az örök pokolbüntetéstől való félelem miatt, hanem csak akkor, ha az Úr ragyogása, az Ő Igéjének ragyogása vonzza. Csak így gyullad fel a forró vágy, hogy olyanok legyünk, mint Ő. Csak így teljesedhet be az a cél, amelyre teremtettünk: hogy olyanok legyünk, mint az Úr Jézus, a mi Vőlegényünk.
Ha nem innen indultunk, ha nem vonz minket szívének szépsége, ha parancsolatai és útjai nem gyönyörűségünk, akkor az új élet még nem kezdődött el. (Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt. János 6:44)
Hozzászólások
Nem kell fiók — add meg a neved és az e-mail-címed.