Isten megteremtette a világegyetemet, és minden dolgot tökéletes rendbe állított, mindegyiknek megvan a maga működési törvénye. Az egyik ilyen törvény a gravitáció törvénye. E törvénynek köszönhetően a Föld nem tér le a pályájáról sem jobbra, sem balra. A Napnak is megvan a maga pontos pályája a világegyetem csillagképében. Mindezek a dolgok Isten Igéje által teremtettek, és az Ő tökéletes törvényeit követik. (Az egek az Úr szava által lettek megalkotva. Zsoltárok 33:6.)

Ugyanez igaz az emberre is. Isten törvényei, amelyek szerint az embernek élnie kell, tökéletesek, mivel elvezetik őt a végső célhoz, amely a tökéletes szeretet. (A törvény célja a szeretet. 1Timóteus 1:5.) Az egyetlen lehetőség tehát az, hogy elfogadja az Isten iránti engedelmességet, és ez biztosítja számára a sikert. Ha bármilyen formában eltérnénk ezektől a tökéletes törvényektől el fogjuk téveszteni a célt. (Ha az angyalok által kimondott szó megváltoztathatatlannak bizonyult, és minden áthágás és engedetlenség igazságos büntetést kapott, hogyan menekülünk meg, ha elhanyagoljuk az ilyen nagy üdvösséget? Zsidókhoz írt levél 2:2)

Isten engedelmességi mércéje

Az Úr Jézus azért jött a világunkba, hogy személyes példáján keresztül megtanítson minket az Országban való életmódra, és megmutassa, milyen kapcsolatra van szükség Isten és azok között, akik bebocsátást nyernek a felső Királyságba. Azért küldte Őt az Atya, hogy példaképünk legyen. Példakép mindenben: a szeretetben, a bőséges türelemben, a jóságban, az alázatban… és mindenekelőtt – az engedelmesség példaképe. Mindenben engedelmes volt, egészen a haláláig. (Megalázta magát, és engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Filippi 2:8; És gyönyörködik az Úrnak félelmében,. Ézsaiás 11:3)

Az Úr Jézus lemondott saját akaratáról, lemondott önmagáról és rabszolga alakját vette fel. (Magamtól semmit sem tehetek: ahogy hallom, úgy ítélek, és ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem. János 5:30; Megüresítette önmagát, rabszolga alakját vette fel, és az emberek hasonlatosságára lett. Filippi 2:7)

Amikor az üdvösségre, a megváltásra hívnak minket, az Úr Jézus arra kér minket, hogy kövessük személyes példáját, és tagadjuk meg magunkat, ahogyan Ő is tette. (Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye fel keresztjét mindennap, és kövessen engem. Lukács 9:23; Aki azt mondja, hogy Őbenne marad, annak magának is úgy kell járnia, ahogyan Ő járt… 1 János 2:6)

Azzal, ahogyan a földi életét élte, megmutatja nekünk a tökéletességhez vezető utat. Ő megtartotta az Igét, mielőtt azt mondta volna nekünk, hogy tartsuk meg. (De én ismerem Őt, és megtartom az Igét. János 8:55) Ezt láthatjuk abból, ahogyan megtartotta az ország törvényét az ítéletre vonatkozóan: “Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek”. (Máté 7:1)

Mielőtt azt mondta volna nekünk, hogy “ne ítélkezzünk”, először is megtartotta ezt a törvényt mindhalálig. (“Ember, ki tett engem köztetek bíróvá vagy osztóvá?”). Lukács 12:14; Nem azért jöttem, hogy megítéljem a világot, hanem hogy üdvözítsem a világot. János 12:47) Ő alávetette magát Istennek, és nem ítélkezett még azok felett sem, akik megölték Őt. (Az ő megaláztatásában az ő ítélete elvétetett, ApCsel 8:33; Amikor gúnyolódtak rajta, nem gúnyolódott… hanem átadta magát annak, aki igazságosan ítél. 1 Péter 2:23)

Sőt, hogy jobban megértsük, hogyan kell élnünk a felső királyságban, az Úr angyalai is példát mutatnak nekünk. Amikor olyan helyzetbe kerülnek, hogy meg kell tartaniuk a mennyei törvényt az ítélkezésre és a rágalmazásra vonatkozóan, akkor ezt vétek nélkül teszik. (Lásd a 2Péter 2:11-et) Egyikük Mihály arkangyal. Ő nem merte megszegni a Királyság e törvényét. (Mihály, amikor Mózes teste miatt harcolt az ördöggel, nem merte kimondani ellene a gyalázkodó ítéletet. Júdás 1:9)

Sokan talán azzal mentegetik engedetlenségüket, hogy az Úr jelenlétében élők számára normális, hogy van erejük hogy eltérés nélkül engedelmeskedjenek. A Szentírás azonban az engedelmességre is példát ad nekünk Noé és Ábrahám személyében, ezúttal ők a mi képviselőink, tévedésre hajlamos emberek, akárcsak mi. Amikor az Úr parancsának betartása miatt kerültek helyzetbe, nem zúgolódtak, nem alkudoztak, hanem csak pontosan azt tették, amit mondtak nekik. (Noé is így tett: mindannak megfelelően, amit Isten parancsolt neki. 1Móz 6:22; Ábrahám, amikor próbára tették, hit által vitte fiát (Izsákot) égőáldozatul. Zsidók 11:17)

Hogy megértsük a részleges engedelmesség következményeit, a Szentírás Saul királyt hozza fel példának, aki betartotta Isten parancsát, de nem teljesen. Amikor Isten azt mondta neki, hogy teljesen pusztítson el mindent, ami az amálekitákhoz tartozott, Saul engedelmeskedett, de nem követte “mindent”, amit az Úr parancsolt. (De Saul és a nép megkímélte Agag királyt és a juhok legjobbjait… és nem volt hajlandó teljesen elpusztítani őket. 1 Sámuel 15:9)

Első pillantásra engedelmeskedett Istennek, mert sok mindent megtartott abból, amit Isten parancsolt neki. (Saul azt mondta Sámuelnek: “Hallgattam az Úr szavára, és elmentem a küldetésre, amelyre az Úr küldött engem”. 1Sámuel 15:20.) Ezt a fajta részleges engedelmességet azonban, amelyről Saul meg volt győződve, hogy engedelmesség, Isten engedetlenségnek nevezi, amely ugyanolyan bűnös, mint a varázslás. Íme, amit Saul hitt és mondott: “Megtartottam az Úr szavát”. (1Sámuel 15,13) Láthatjuk, hogy Isten válasza egészen más: “Sajnálom, hogy Sault tettem királlyá, mert elfordult attól, hogy kövessen engem, és nem teljesítette parancsaimat”. (1Sámuel 15:11)

Meg kell értenünk, hogy nem arra vagyunk hivatottak, hogy egy triviális vagy felszínes Istennek engedelmeskedjünk – az engedelmesség döntő fontosságú üdvösségünk biztosításában.

Ahogy Noénak bárkát kellett építenie, hogy megmeneküljön az özönvíztől, úgy nekünk is meg kell dolgoznunk azért, hogy Krisztus képmása bennünk legyen az üdvösségünkért. (Gyermekeim! Kiket ismét fájdalommal szülök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.! Galata 4:19; a Krisztus ti köztetek van, a dicsőségnek ama reménysége. Kolossé 1:27) Azért, hogy megmeneküljön, Noé megtartotta mindazt, amit Isten mondott neki. Ugyanígy ahhoz, hogy Krisztus formát öltsön bennem, nekem is meg kell tartanom mindent, amit az Úr parancsolt nekem. (Engedelmeskedjetek neki mindenben, amit mond. ApCsel 3:22).

Krisztus törvényét a maga teljességében kell megtartanunk, mert benne találjuk meg Isten gondolatát, vagyis jellemének képét, egy olyan képet, amelyet ma már csak nagyon kevés ember láthat, de ennek ellenére ezt nem lehet másképp látni. (Aki azt mondja: “Megismertem Őt”, és nem tartja meg a parancsolatait, az hazug, és nincs benne az igazság. 1János 2:4; … hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, a ki az Isten képe. 2 Korintus 4:4)

Íme, néhány ilyen parancsolat, amelyek megmutatják az Ő életmódját: “ És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.”. (Máté 5:40); “Adjátok meg a császárnak, ami a császáré”. (Lukács 20:25); “Óvakodjatok a rágalmazástól”. (Máté 18:10)

A kérdés az, hogy jelenleg hogyan tartjuk be ezeket a parancsolatokat? Úgy, ahogyan Noé és Ábrahám tette; mindazt megtéve, amit Isten mondott nekik? Vagy csak részben tartjuk meg őket, mint Saul tette?

Az Úr minden olyan emberrel együtt akar működni, aki engedi, hogy Ő formálja, ahogyan Noéval és Ábrahámmal is dolgozott, hogy az illetőt olyan állapotba hozza, hogy elmondhassa magáról, hogy méltó Isten Országának öröklésére. (Bízom abban, hogy Ő, aki elkezdte bennetek ezt a jó munkát, be is fejezi azt Krisztus Jézus napjáig. Filippi 1:6; „ … Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére:” Efézus 4:13)

Ahhoz, hogy a Lélek a jellemünk tökéletesítésén munkálkodhasson, teljes engedelmességben/szolgaként kell élnünk az Úrnak és az Ő törvényeinek. (szolgái lettetek Pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet. Róma 6:22)

Csak az lesz képes befejezni az “üdvösség bárkájának” építését, aki a teljes engedelmességnek, a rendíthetetlen hűségnek ebben a pozíciójában lesz, ami Noét és Ábrahámot jellemezte (ami Saul “engedelmesség- (engedetlenség)-ének” ellenpólusán helyezkedik el). Súlyosan becsapjuk magunkat, ha Sauléhoz hasonló engedelmességben éljük az életünket, azt mondjuk magunknak és másoknak igazolásként, hogy mindannyian gyengék vagyunk, és azt hisszük, hogy a feltámadás során, Krisztus áldozata alapján tökéletessé válunk.

Krisztus vére a bűnök bocsánatáért folyt, de lényünk tökéletesítése a Szentlélek által történik; és ez csak akkor, ha megtartjuk az Úr szavát. (Az Ő képmására alakulunk át… az Úr Lelke által. 2 Korintus 3:18)

Tegyük fel magunknak a kérdést: Krisztus formát ölthet-e bennünk teljes engedelmesség nélkül? (Gyermekeim! Kiket ismét fájdalommal szülök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.! Galata 4:19)

Ez a cikk Az Újjászületés című füzet része. Ha többet szeretnél olvasni Isten Királyságáról, meghívunk, hogy olvasd el a Az Újjászületés című könyvecskét, amely online ingyenesen elérhető.