Mind a múltban, mind ma, Isten táborának/ Krisztus Testének tisztának kell lennie, mert ott van az Úr lakhelye. (mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije; János 14:30; Mert az Úr, a te Istened, a te táborodban jár, hogy megszabadítson téged, és elődbe vesse a te ellenségedet: legyen azért a te táborod szent, hogy ne lásson te közted valami rútságot, és el ne forduljon tőled. . 5Móz 23:14 Űzzétek azt ki akár férfi, akár asszony; a táboron kivül űzzétek őket, hogy tisztátalanná ne tegyék az ő táborukat, mivelhogy én közöttök lakozom. 4Mózes 5:3)

Isten, aki a test/egyház építője, úgy alkotta mega test törvényeit, hogy azok úgy működjenek, hogy megőrizzék a testet szeplőtelenül. Krisztus jól vigyáz erre a testre, mert ez az Ő Teste! (Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte; hanem táplál-gatja és ápolgatja azt, miképen az Úr is az egyházat; Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók. Efézus 5:29-30 )

Ha Krisztus Testének egy tagja megbetegszik/megromlik a hanyagság és a kísértés miatt, az Úr Jézus gondoskodik/részt vesz Testének tagjaival együtt a beteg tag gyógyulásáért. Ha a beteg szerv nem hajlandó a gondozásra, akkor végül el kell távolítani. Az eltávolítás egyik oka, hogy a beteg tag megfertőzi/befolyásolja és élete révén bűnre készteti azt, akivel szoros kapcsolatban áll. (Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztettessenek. Zsidók 12:15; Mert elpártoltatja a te fiadat én tőlem… 5 Mózes 7:4)

Jézus nem engedi, hogy bűn lakjon az Ő Testében, ezért megparancsolja tagjainak, hogy vigyázzanak, hogy ne találjanak közöttük világi embert. Egy végtag bűne/fertőzése azokat a végtagokat is megfertőzi, amelyekkel szoros kapcsolatban áll. (Ne legyen senki parázna vagy istentelen. Zsidók 12:16 Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja. Tisztítsátok el azért a régi kovászt. (1 Korinthus 5:6-7)

Ezért, ha bűnt észlelünk, arra vagyunk hivatottak, hogy odamenjünk testvérünkhöz, és a szelídség szellemében felemeljük, hogy kijavítsuk; ha pedig nem hallgat ránk, akkor át kell adni az Egyháznak. (Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld meg őt négy szem között: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát. (Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó.)

Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem hall-gat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő. Máté 18:15-17)

Sokan talán azt mondják: hogyan fertőzhet meg minket valaki, aki egy padban ül velünk, amikor szinte semmi köze hozzánk, amikor nem tudunk semmit arról, hogy mit csinál? Ha azonban ez így van, és nem kapcsolódunk helyhez, ahol mindenki azt csinál, amit akar, ahol nem lehet beszélni engedelmességről, dorgálásról, javításról… ez egy olyan hely, ahol nem lehet beszélni Krisztus Testéről, amely arra lett tervezve, hogy szorosan összekapcsolódva működjön.

Isten előtt minden egyes lélek felelős a gonoszságnak a Krisztus a testébe való behatolásért és annak tolerálásáért. Ha minden tag szoros kapcsolatban áll egy másik taggal, akkor könnyen megérthetjük, hogy ha az egyik megbetegszik, az kihat a másikra is, amelyhez kötődik. Ha egy tag megbetegszik rágalmazástól/ rossz beszédtől, és nem kap megrovást és fegyelmezést/korrekciót, akkor megfertőzi azokat is, akikhez szorosan kapcsolódik. (Ne tévelyegjetek: Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok. 1 Korinthus 15:33)

Ha hanyagságból Krisztus testének tagjai elviselik a bűnt, akkor az egyház végül elszakad Krisztustól. (Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy hév. Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból. Jelenések 3,15-16; És az ő fiait megölöm halállal. Jelenések 2:23)

Ha a Máté 18:15-ben található parancsolatot figyelmen kívül hagyjuk, a bűn elszaporodik, a test megbetegszik, és ha nem történik gyógyítás, végül elpusztul. (Mivelhogy hamar a szentenczia nem végeztetik el a gonoszságnak cselekedőjén, egészen arra van az emberek fiainak szíve ő bennök, hogy gonoszt cselekedjenek. Prédikátor 8:11)

A Tiatirai gyülekezet

Amikor ezt az egyházat vizsgálták, olyan helyzetben találta magát, hogy a bűn belépett a gyülekezetbe, és azt eltűrték. Az egyház megengedte, hogy egy “magát prófétanőnek nevező asszony” eretnekségeket tanítson és megtévessze az Úr szolgáit. (Valának pedig hamis próféták is a nép között, a miképen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, a kik veszedelmes eretnekséget fognak becsempészni, és az Urat, a ki megvál-totta őket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet hoznak… 2Péter 2:1) Megfigyelhetjük az Úr gondoskodását testének tagjairól; először is Jezabel esetében, aki időt kapott a bűnbánatra. (Adtam néki időt is, hogy megtérjen az ő paráználkodásából; és nem tért meg. Jelenések 2:21)

Bár az egyház sok mindenért dicséretet kapott, az Úr megdorgálja a gondatlanságnak, a bűn eltűrésének e bűne miatt: (Tudom a te dolgaidat, és sze- retetedet, szolgálatodat, és hitedet és tűrésedet, és hogy a te utolsó cselekedeteid többek az elsőknél.

De van valami kevés panaszom ellened, mert megengeded amaz asszonynak, Jézabelnek, a ki magát prófétának mondja, hogy tanítson és elhitesse az én szolgáimat, hogy paráználkodjanak és a bálványáldozatokból egyenek. (Jelenések 2:19-20)

Az egyház bűnös volt abban, hogy figyelmen kívül hagyta az Úr tanítását, amely szerint a nőknek nem szabad másokat tanítaniuk, és azt a parancsolatot is, amely azt mondja, hogy vigyázzunk, hogy ne legyünk kapcsolatban senkivel, aki még testvérnek is nevezi magát…

hozzájárulását? Az Úr arra tanítja őket, hogy maradjanak azokkal, akik bűnben élnek? (Ne legyen senki parázna vagy istentelen. Zsidók 12: 16; A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendes- ségben. 1Timóteus 2:12) A bűnnek ez a “kovásza”, amelyet eltűrtek az egyházban, az egész tésztát megkelesztette, vagyis a nyáj halálát okozta. (Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja… 1Kor 5:6)

Ha az Egyház nagyrészt megengedi a bűnt, akkor mi dolga van azzal a kevéssel, aki még mindig hű akar maradni az Úrhoz? Maradjanak még ebben az egyházban, és éljenek Krisztus Testének törvénye szerint, ahol minden egyes ízület betölti szerepét? Az Úr arra tanítja őket, hogy maradjanak azokkal, akik bűnben élnek?

Ha nagyon figyelünk az írott Igére, és nem lépünk át rajta, akkor választ kapunk ezekre a kérdésekre. Amikor a bűnt eltűrjük, az Úr Jézusnak parancsolatai vannak a tagok számára, akik engedelmesek akarnak maradni Neki. Mint ilyeneket, hogy tiszták és a bűn betegségétől meg nem fertőzöttek maradjanak, az Úr elválasztja őket a tisztátalanságtól azzal, hogy megparancsolja nekik, hogy menjenek ki közülük. (Azért menjetek ki közülük, és különüljetek el – mondja az Úr -, és ne érintsétek azt, ami tisztátalan. 2 Korinthus 6:17)

Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértékletlenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld. (2 Timóteus 3:2-5) Figyelmeztetjük azokat, akik úgy döntenek, hogy olyan gyülekezetekben maradnak, ahol a bűnt eltűrik.

Eigyelmeztetjük őket, hogy ne tévesszék meg magukat, talán a Jelenések könyvének öt gyülekezetének példájával, amelyből azt a benyomást nyerhetjük, hogy az igazságtalanság együtt lakhat az igazságossággal és a tisztasággal. Az Úr azonban azt mondja nekünk, hogy a Sátánnak nincs benne semmi része. Az Úr nem engedheti meg a bűnt az Ő testében, de irgalmasságában, mielőtt eltávolítaná/ levágná a szőlőtőből, először megpróbálja meggyógyítani a beteg végtagot.

Csak néhány olyan bűnt emelünk ki, amelyek, ha eltűrjük őket, a gyülekezet halálát hozzák magukkal: A hatóságok semmibe vétele a törvények megszegésével, pl. feketemunka, a közlekedési szabályok megszegésével, a világ dolgainak szeretetével, a világi testvérek eltűrésével… A rágalmazás, amely bűn manapság oly elterjedt sok gyülekezetben, ugyanolyan súlyos az Úr szemében, mint a paráznaság és a részegség. Az Úr arra kér minket, hogy ne legyen semmi közünk azokhoz, akik ezt gyakorolják, még akkor sem, ha testvéreknek nevezik magukat. Egy másik, manapság figyelmen kívül hagyott, de ugyanolyan súlyos bűn, amiért el kell fordulnunk az önjelölt testvérektől, az önszeretet; ezek azok a testvérek, akik nem a többi tag javára élnek. Maradjatok távol ezektől az emberektől. (2 Timóteus 3: 1-5)

Ez a cikk az Az Egyház – Krisztus Teste című kiadvány része. Ha többet szeretne olvasni Krisztus Egyházáról, akkor ajánljuk figyelmébe az online ingyenesen elérhető Az Egyház – Krisztus Teste című füzetet.